Zuhanás álomban: mit őrizz meg a hirtelen történetből?

Mi történt közvetlenül előtte?

Egy lépcsőfok hiányzott, leszakadt egy korlát, vagy szándékosan ugrottál? Az eseménysor segít pontosítani a történetet. Különítsd el azt is, hogy az álomban láttad a mélységet, vagy csak tudtad, hogy zuhansz.

Ha az egész emlék egyetlen rövid kép, egy mondat is elég. Ne találj ki hozzá helyszínt csak azért, hogy teljes jelenet legyen.

Volt-e bármi, amihez kapaszkodhattál?

Figyeld meg a saját reakciódat: kiáltottál, megfogtál valamit, vagy csodálkozva nézted, mi történik? A tehetetlenség mellett akár kíváncsiság is megjelenhetett. Az érzelmek sorrendjét külön sorban rögzítheted.

Ha valaki segített, azt is jegyezd le, hogyan fogadtad el. Ez önreflexiós kiindulópont lehet, de nem bizonyítja, hogy ébren támogatás nélkül maradtál.

Ne írd hozzá a hiányzó befejezést

Kitalált példa: „Egy erkélyről zuhantam. A korlátra nem emlékszem. Féltem, aztán már a szobámban voltam.” Ebben nincs szükség elképzelt becsapódásra. A befejezetlenség az emlék része.

A következő visszaolvasáskor azt kérdezheted: a váratlanság vagy az irányíthatatlanság maradt erősebb? Ha ugyanilyen érzés ébren is ismerős, írd mellé a konkrét helyzetet, feltételes kapcsolódásként.

Gyakori kérdések